A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat közösségi irányítású helyi fejlesztésekről szóló konferenciája az Európai Vidékfejlesztési Hálózat honlapjának októberi kiemelt híre. A cikk fordítását az alábbiakban közöljük.
A hónap híre az MNVH rendezvénye

A meg nem hallott üzenettől…

 Az Európai Bizottság a közösségi irányítású helyi fejlesztésekről (CLLD) szóló útmutatójában „ösztönzi a CLLD használatát, mivel lehetővé teszi a helyi közösségek számára, hogy magukévá tegyék az Európa 2020 stratégia céljait”. A Bizottság arra számít, hogy a CLLD egy integrált megközelítésmódot segít elő az Európai Strukturális és Beruházási Alapok között.
 
Habár a legtöbb tagállamban már javában zajlik a 2014-2020-as programozási időszak előkészítése, még mindig sok a bizonytalanság a körül, hogy hogyan alkalmazzák a több alapot felhasználó CLLD-megközelítést. Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat (ENRD) által 2013 júniusában készített feltérképező jelentés szerint a tagállamok nagyjából 32 százaléka még mindig bizonytalan volt abban, hogy milyen megközelítésmódot kövessen.

 …az átadott üzenetig

 Annak érdekében, hogy kezeljen bármiféle, a CLLD-t körülvevő bizonytalanságot, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat nemzetközi konferenciát szervezett 2013. július 22-én Budapesten „CLLD – A meg nem hallott üzenet” címmel. Több mint 13 különböző tagállam, az Európai Bizottság és az ENRD Kapcsolati Pontja vett részt az eseményen. A konferencia egyik célja az volt, hogy megmutassa a helyi vezetésű kezdeményezések hozzáadott-értékét fontos társadalmi és gazdasági problémák kezelésében városi és vidéki területeken.
 
A CLLD szerepének jobb megértése
 
A konferencián általános egyetértés volt a résztvevők között arról, hogy sokat lehet tanulni a LEADER tapasztalataiból. A LEADER-nek különösen fontos a szerepe, mivel meg tudja mutatni a CLLD-megközelítés hozzáadott-értékét, amelyet gyakran nem értenek meg jól a döntéshozók és egyéb kulcsfontosságú érdekeltek. Előadásában Gelencsér Géza a magyar Koppányvölgyi LEADER Helyi Akciócsoporttól elmagyarázta, hogy vannak olyan egyedi helyi kihívások, „amelyeket csak a CLLD láthat”, mint a kis fejletlen falvak, az elnéptelenedés, valamint a helyi kis- és középvállalkozások hiánya, ezeket pedig a legjobb helyben, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák keretében kezelni.
 
„A helyi irányítású fejlesztéseken és a lentről felfelé ható vidékfejlesztési kezdeményezéseken keresztül összetett stratégiák megvalósítása válik lehetővé, létfontosságú szerepet játszva a leszakadt területek felzárkóztatásában” – mondta Búsi Lajos vidékfejlesztésért felelős helyettes államtitkár. „Ugyanakkor a több-alapú CLLD még nem egy jól bevett gyakorlat” – tette hozzá. Pedro Brosei az Európai Bizottságtól kiemelte a kreativitás szükségességét tagállami szinten annak érdekében, hogy kidolgozzák a CLLD alkalmazásának részleteit.

Ami a CLLD kezelését és megvalósítását illeti, a délután során szervezett vitacsoportok közül számos kiemelte a fontosságát, hogy külön véleménycserélő fórumokat hozzanak létre a kulcsfontosságú érintettek között. Jó példa az olasz terv, hogy regionális technikai bizottságokat állítsanak fel az Irányító Hatóságok, a Kifizető Ügynökségek és az igazoló testületek részvételével. A csoportok amellett érveltek, hogy az egyedi igényeket arra a szintre utalják – nemzeti, regionális vagy helyi –, amelyen ezeket a közvetítő testületeket bevezetik, valamint megvitatták főként a HACS-ok helyét ezekben a rendszerekben.
 
Mi következik?
 
A legtöbb tagállamban még zajlanak a megbeszélések arról, hogy hogyan tervezik és működtetik majd a CLLD-t. Az eltérő érdekek egy irányba hozásának nehézsége gyakran gátolja a folyamatot. Ezen a ponton valószínűnek látszik, hogy egy teljesen kifejlett több-alapú megközelítésmódot csak néhány tagállamban és régióban fognak bevezetni. A 2014-2020-as programozási időszak még mindig sok kísérletezéssel és gyakorlatban tanulással fog járni, a budapesti konferenciához hasonló kezdeményezések pedig sokat tehetnek hozzá a CLLD alkalmazásának jövőjéhez.

 
Forrás: ENRD